Történelem

1. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is az enyingi Török Bálintnak adományozta, s ekkor lettek a jobbágyok reformátusok. A birtok Nyári Pálnéra szállott, akitől vétel útján az Esterházy család birtokába jutott.

Jóval később már enyegi Török Bálinté, kinek több községgel és birtokkal együtt I. Ferdinánd ajándékozta 1536-ban. Jobbágy lakossága a földesúr vallását követte, református hitre tért át s azon maradt a XVIII. századig. Török Bálint után fia, Ferenc majd ennek fia, István örökli Gyömörét. Ezután István leánya birtokába jut a pápai várral és uradalommal együtt. Nyári Pálnétól a Csáky-, majd az Esterházy-család veszi meg. Ezenkívül több nemesnek is volt udvarhelye a községben. A községnek azt a részét, amely a pápai várhoz tartozott, Gyömörő-Várfalva néven említik. Ez a falunak az a része volt, amely a Török-, a Nyáry- és a Csáky-családok kezén keresztül jutott az Esterházyak birtokába. Az alsóvég Gyömörő-Nemes-Zeer néven ismert, több nemesi család birtokolt. Mindkettő különálló falu, s csak később épült össze és alkotja Gyömörét. Gyömörő-Nemes-Zeer először Thury Györgyé, akitől leánya, Marczaltheőy Györgyné örökölte.

1594-ben Győr után a Pápát ostromló Hasszán a falut elpusztította. Ez időben behódolt faluként volt számon tartva. 1619-ben a lakosság visszatelepült. Az akkori adóösszeíráskor török hódoltság alatt állt, névlegesen Nyáry Pál nemest ismerték el. Török földesura a Csókakőn lakó Cseri basa volt a XVII. század elején. A Martinovics-féle összeesküvés egyik főszereplője, Sigray Jakab itt élt, itt fogták el. A településhez tartozó Csigi puszta a XVII. században a Chigi nemzetségé, 1702-től a legnagyobb birtokosa az Eszterházy-család, valamint a Szalay-család.

A gyömörei plébánián 1729-től vezetik az anyakönyvet. A katolikus templom 1775-ben a pápai nagytemplom mintájára épült. Az első iskoláról az 1788. évi összeírás tesz említést. A falu 1839-ben teljesen leégett. Az 1871-ben nyílt Győr-szombathelyi vasút Gyömörei állomása hamarosan több község személy és áruforgalmát bonyolította. Az Esterházy-féle birtokon gazdasági szeszgyár is volt. Ezenkívül magántulajdonban ecet és pálinkagyár működött. Az I. világháború előtt nagyon nehéz volt az élet. Munka nem volt, napszám és részes munka is kevés. Több család kivándorolt Amerikába. A harmincas években házhelyeket osztottak, ahova szoba-konyhás lakásokat építettek. A II. világháborúban 14 zsidó családot deportáltak. A háború után ismét földet osztottak, de sokan a győri üzemekbe mentek el dolgozni. Az Ilonka-pusztai kastélyból iskola lett.

A községi tanács megalakulása után a községfejlesztés került előtérbe. Járdaépítés, új utcák kialakítása, összkomfortos családi házak építése történt, sok kölcsönnel. Az ivóvíz mindig gond volt, ezért mélyfúrású kút létesült a Rózsa Ferenc utcában. A községben, 1956-ban két termelőszövetkezet alakult, s hamarosan fel is bomlott. Majd 1959-ben ismét két szövetkezet alakult meg. Egy hónap múlva Új élet néven egyesültek. A község közös tanácsot alkotott Téttel. A rendszerváltás után vált ismét önállóvá. Az új testületek az infrastrukturális lemaradás lefaragását célozták meg.

A termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt. Az emberek nagy részéből kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajnálatos módon kimaradtak a Pannonhalma-sokoróaljai borvidék tagjainak közösségéből. Az igazgatási munkát a polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napközi otthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a munkában elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi és védőnői körzet van a településen.

A soproni postaigazgatóság volt vezetője kezdeményezte 2001-ben új postahivatal építését, amit 2002-ben három hónap alatt megvalósítottak. Az ivóvíz-szolgáltatást a Pannonvíz Rt; a szervezett hulladékszállítást a Győri Kommunális Kft. végzi. Vezetékes gázberuházást hajtottak végre, mely 1998-ban elkészült. A csatornázás is befejeződött, ezért az önkormányzat a belterületi utak nagy részét már helyrehozatta. A gyömörei cigányság a XX. század elején telepedett le a faluban a mostani vasútállomás környékén. Majd a Felpécre vezető út mellé telepedtek át. A szocialista lakásépítési programban kerültek a községbe. Kisebb nagyobb összezörrenéssel beilleszkedtek a falu életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett "Elhozta az Isten piros Pünkösd napját" hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a Térségi Népzenei Gála, amelyet 2003-ban már negyedik alkalommal rendeztek meg. Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap.